udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
809
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 781-809
Névmutató:
Rostás Szabolcs
1996. január 10.
Az árvízről nincsenek összesített, országos adatok, csak megyei szintűek. Az árvíz a legsúlyosabb károkat Fehér megyében okozta, mintegy 2000 lakóház és 42 híd dőlt össze. Topánfalva és a környező falvak hajléktalanná vált lakosai pokrócokat, ruhát és fejenként egy kiló cukrot kaptak. Máramaros megyében a Mára, az Iza és a Tisza öntött ki, Márafalva, Karácsfalva, Tiszahosszúmező, Szaplonca, Kistécső és Máramarossziget alsóbb negyedeinek számos gazdasága lett a víz martaléka. Nagybányán a Fokhagymás patak öntött ki. Maros megyében Ratosnyát öntötte el az árvíz, de károkat okozott Marosoroszi, Marosludas és Radnót lakosainak is, az utóbbit félméteres víz lepte el. Maros megyében 900 gazdaságot, 3250 lakost, 2500 hektár mezőgazdasági területet érintett a katasztrófa, kilenc nagyobb és hatvan kisebb híd rongálódott meg. A megyében a kár 25 milliárd lejre rúg, a kormány eddig mindössze háromezer takarót adott segélyként. /Rostás Szabolcs: Pusztított az ár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 10./1998. január 20.
Az RMDSZ-ben sokan dolgoznak olyanok, akik nem tartoznak a szűkebben vett vezérkarhoz, emiatt azután kevesebb fény vetül rájuk. Ők leginkább helyi szinten aktívak, mondhatni ők alkotják az RMDSZ második vonalát. Varga Gábor például főállásban kutató vegyész, emellett íróember, a magyar közművelődés munkatársa, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egyik alapítója, 1991 óta a megyei szervezet elnöke azóta többször is újraválasztották, kezdettől tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/, 1996 óta pedig tagja a Bihar megyei önkormányzati testületnek is. Nem igaz, hogy megyénkben nincs tömbmagyarság, állapította meg Varga Gábor a vele készült interjúban: Nagyváradtól északra, a megye határáig, de egészen Halmiig 300-400 ezer magyar él, ha nem is rendelkezik olyan mítoszokkal, mint a Székelyföld. Itt mindenhol "magyar önkormányzatok", magyar polgármesterek, alpolgármesterek működnek. Dél-Biharban viszont szórványmagyarság él. Nagyváradon a magyarság "az 1992-es, általunk megkérdőjelezett népszámlálás szerint 34 százalékban van jelen, de az itt élő közel 80 ezer magyar kétszerese például Székelyudvarhely lakosságának, és egyáltalán nem érzi magát kisebbségben." - A választások után Bihar megyében sikerült kiverekedni azokat a pozíciókat, amelyek megilletik a magyarságot. Jobban állnak például Maros megyéhez képest. - Sikerült megszerezni Nagyvárad alpolgármesteri székét, viszont a megyében a Megyei Tanács ügyvezető testületében egyetlen magyar sincs. A volt kormánypárt rákapcsolt a helyhatósági választásokra és sikerült ide átmentenie hatalmát. Elgondolkodtató, hogy Bihar megye mintegy százezer magyar választópolgárából csak 62 ezren mentek el szavazni. - A református püspöki palotát még mindig nem sikerült visszaszerezni, annak ellenére, hogy a vallásügyi államtitkár is közbenjárt, kérve, hogy a Megyei Tanács ne adjon be újabb fellebbezést. Hiába volt minden, a magyarellenes sajtó működött, hazaárulónak nevezte Mihai Bar tanácselnököt. - Varga Gábor is arra szavazott 1996 novemberében, hogy az RMDSZ lépjen be a kormányba. Ez elmúlt időre visszatekintve viszont megállapíthatja: "messze nem értük el mindazt, amiről úgy gondoltuk, el fogjuk érni." Azonban számba kell venni, hogy életben van a két sürgősségi kormányrendelet, van tehát előrelépés. - Tőkés László püspök "a romániai magyarság egyik karizmatikus egyénisége", "nagy népszerűségnek örvend a romániai magyarság soraiban, pedig hát rendkívül rafinált és erőteljes propagandát fejtenek ki ellene a különböző "központok". Természetesen ő is ember, neki is vannak hibái, de sokat is dolgozik és sokrétűen." /Rostás Szabolcs: A jövő csak csendes optimizmussal építhető.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./1998. február 10.
Balogh Edgár haláláig, 1996 szeptemberéig jó tempóban folyt a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon készítése. A munkát Dávid Gyula vette át. Elfoglalt ember, nehezen tud helytállni, nyilatkozta. A munkatársak közül többen kimentették magukat, mondván, ők Balogh Edgárnak ígérték meg a közreműködést, most viszont abbahagyják a munkát. Nagyon kevesen vállalják a lexikonszerkesztés nehéz munkáját. Kántor Lajos, a szerkesztőbizottság egyik tagja egyetlen címszót írt meg, mert nagyon elfoglalt. Engel Károly felett múlnak az évek, nehezebben dolgozik. Újra kell szervezni a csapatot. Bekapcsolódott a munkába Gábor Dénes mellett Szigeti Rudolf és Újvári Mária. Az újabb kötetet a Kriterion fogja kiadni, remélhetőleg még idén. A hatodik kötetbe, a pótkötetbe a bármilyen okból kimaradtak bekerülnek. /Rostás Szabolcs: Meghalt Edgár, oda a lexikon? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./1998. május 3.
Máj. 3-án megkezdődött Nagyvárad ünnepe, a Varadinum. Az előzetesen meghirdetett programtól eltérően nem Tőkés László püspök mondott beszédet az istentiszteleten, hanem Sándor Lajos tiszteletes. Később a püspök a sajtónak nyilatkozva egyenesen lelkésztársai szabotálásaként jellemezte, hogy az eredeti időpontot előbbre hozták, így nem lehetett jelen az ünnepélyes megnyitón. Emiatt maradt távola megnyitótól Tempfli József püspök is. Este a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az RMDSZ Bihar megyei szervezet rendezésében az együttélés városa elnevezésű összejövetelen Nagyvárad magyar és román közéleti személyiségei találkoztak. /Rostás Szabolcs: Festum Varadinum 1998. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./1998. május 4.
Máj. 4-én folytatódott a Varadinum ünnepségsorozat Nagyváradon. Mintegy ötven újságíró gyűlt össze újságírók megalapították a Bihari Sajtóklubot. Eredetileg már tavaly felmerült egy sajtóklub létrehozásának gondolata. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője elmondta, hogy a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ nem tölti be szerepét, sem érdekvédelmi, sem szakmai szervnek nem nevezhető. Arról nem határoztak hogy az új sajtóklub a MÚRE-n kívül vagy belül tevékenykedjék. /Rostás Szabolcs: Kívül, belül, vagy a MÚRE mellett? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6., Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5./1998. augusztus 18.
Nagyszalonta mindeddig három nevezetes személyiségnek emelt szobrot: Arany Jánosnak, Sinka Istvánnak /mellszobor/ és Kossuth Lajosnak. Hiányzik azonban Bocskai István szobra, pedig az erdélyi fejedelemnek sokat köszönhet a település. Szénási Ferenc az RMDSZ akkori helyi kulturális alelnöke /jelenleg helyi elnöke/ először Burján Gál Emil /Gyergyószentmiklós/ szobrásszal készíttette el Bocskai szobrát, de ezzel elégedetlen volt. Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész önszorgalomból, felkérés nélkül vázlatok kidolgozásába fogott. A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület védőszárnya alatt 1996-ban megalakult a Bocskai István Társaság, amely hivatalosan is felkérte Bara Barnabást, készítse el a szobrot. Három kolozsvári művész /Kós András, Korondi Jenő, Gergely István/ zsűrizte a tervet, de nem tartották azt megfelelőnek. A három művész nyílt pályázat kiírását javasolta. Azóta nagy viták zajlanak le Nagyszalontán, többen kifogásolják Bara Barnabás megbízását. Bara Barnabás pedig tovább javítgatja a 2,9 méteres szobrot, de pénzt nem kap a befejezéshez. /Rostás Szabolcs: A fejedelem szobra.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./1998. szeptember 15.
A házszabály értelmében a képviselőházban a sürgősségi kormányrendeletet kötelezően gyorsított eljárással, 48 órán belül kell a képviselőknek megtenni módosító javaslataikat és ezt követően három napon belül a szakbizottságnak véglegesítenie kell a jelentést. Ennek ellenére - saját házszabályát figyelmen kívül hagyva - hét hónapja ül az oktatási kormányrendeleten az oktatási bizottság. A házbizottság egyetlen esetben sem figyelmeztetett a mulasztásra. Mindezek miatt szükséges volt az, hogy az RMDSZ szept. 30-ig adjon időt a döntéshozatalra, magyarázta Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke. A koalíciós pártelnökök még mindig nem beszélnek önálló magyar egyetemről. Asztalos politikai cinizmusnak nevezte azt a módosítást, hogy állami költségvetésből nem engedélyeznek önálló magyar egyetemet, ugyanakkor magánerőből megengedik ezt. A koalíciós partnerek az időhúzásra törekednek, így Diaconaescu Brassóban létesítendő magyar egyetemről beszélt /senkivel sem konzultálva/, más Marosvásárhelyen multikulturális egyetem javaslatát vetette fel. Céljuk: megfoghatatlanná tenni a valamikori egyértelmű ígéretet. Nemzetállamban gondolkodnak, ebben nincs helye a kisebbségnek. Jól tudják, ha egy közösséget sikerül megfosztani szellemi elitjétől, akkor manipulálható tömeggé válik. Szükség van a magyar kormány segítségére. Az új magyar kormány beiktatása óta több egyértelmű politikai üzenet érkezett: az egyetemalapításban "támogatnak bennünket". /Rostás Szabolcs: Akkor is, azért is! Beszélgetés Asztalos Ferenccel, a képviselőház oktatási bizottságának alelnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 15./1998. október 20.
Közel kilencesztendős tevékenységét mutatta be az 1989-es fordulat után Nagyváradon megalakult Caritas Catolica, a segítőszolgálat. Jelenlegi legnagyobb beruházásuk a Nagyváradon levő, jelenleg 30 férőhelyes Szent Márton Öregotthon. Martos Ferenc plébános, a Caritas Catolica igazgatója elmondta, hogy naponta 215 személy kap ebédet, ebből a Caritas Catolica közel 55 mozgássérült számára házhoz szállítja a meleg ételt. Havonta ezer család kap élelmiszercsomagot. Tizenkét szakorvos látja el a betegeket a Caritas Catolica 1993-ban megnyílt orvosi rendelőjében. Sokszor adományoznak ingyen gyógyszert, több nagyváradi kórházat pedig műszerekkel, ágyakkal, röntgengépekkel láttak el. A segélyszervezet Bihar megye hat településén - Nagyváradon, Nagyszalontán, Margittán, Belényesen, Élesden és Érmihályfalván - folytat házi betegápolást. Ezt a tevékenységét 1997 márciusában PHARE-program segítségével indította el. Martos Ferenc keserűen állapította meg, hogy az állam passzívan, sokszor ellenségesen figyeli a Caritas Catolica tevékenységét. A Caritas Catolica nyugati intézményektől nem kap segítséget azzal az indoklással, hogy Romániában hamarosan ugyanolyan állami finaszírozást élveznek a nonprofit szervezetek, mint külföldön. Valójában azonban az állam nemhogy segítene, inkább hajlandó elvenni, ezt mutatják a kivetett adók. /Rostás Szabolcs: Nagyváradi Caritas Catolica. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./1998. november 30.
Háromnapos találkozó keretében vitatták meg a magyar fiatalság aktuális problémáit, az oktatás kérdését és az együttműködés kereteit négy ország számos diák- és ifjúsági szervezetének képviselői a Nagyvárad melletti Félixfürdőn nov. 26-29-e között, az ÖsszHang elnevezésű fórumon. Erdélyi, szlovákiai, magyarországi és jugoszláviai diákszervezeti vezetők voltak jelen. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke kifejtette, hogy a magyar kormány szükség esetén adminisztratív intézkedésekkel próbálja megakadályozni a határon túli fiatalok Magyarországra való áttelepülését. Az elvándorlás tendenciájának visszafordítása céljából hozta létre a magyar kormány az Apáczai Közalapítványt, amely a határon túli oktatási rendszer kiépítését, intézményeinek megteremtését hivatott finanszírozni. /A jövő évi költségvetésből 500 millió forintot különítettek el erre a célra./ Magyarországi oktatási minisztériumi tisztviselők ismertették a magyarországi ösztöndíj- és pályázati rendszereket. /Rostás Szabolcs: Félixfürdői Ifjúsági Találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./1999. május 4.
A Varadinum keretében az elmúlt héten Nagyváradon Események, tendenciák, intézmények a jelenkori képzőművészetben címmel rendezett képzőművészeti fórumot tartottak. Romániában eddig mindössze néhány megyében sikerült bevezetni az ún. kulturális járulékot. Bihar megyében a járulékra vonatkozó határozatot éppen két értelmiségi képviselőtársa vétózta meg. Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke az erdélyi műkritikusi, művészetelméleti képzés hiányára hívta fel a hallgatóság figyelmét, amelyen szerinte ösztöndíjak, pályázatok révén lehetne segíteni. /Rostás Szabolcs: Hasznot húzni a művészetből. Kárpát-medencei képzőművészeti fórumot tartottak Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./1999. augusztus 24.
Száz esztendeje annak, hogy Arany János tiszteletére múzeumot rendeztek be Nagyszalontán, a költő szülővárosában, a Csonka-toronyban. Augusztus 27-29. között három napon át emlékezik a hajdúváros lakossága a korabeli eseményre. Az épületet falai között ugyanis 1899. aug. 27-én nyitották a múzeumot. 1971-72-ben restaurálták a tornyot utoljára. 1995-ben beindultak ugyan az állagmegőrzési munkálatok, ám pénzhiány miatt félbemaradtak, panaszolta az emlékmúzeum mai igazgatója, Zuh Imre. Az augusztus végi ünnepséget a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete támogatja. /Rostás Szabolcs: Centenáriumi előkészületek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./2000. március 4.
Ezer moldvai csángómagyar gyermekből mindössze húszan érettségiznek, egyetemre még kevesebben felvételiznek. Moldva magyar eredetűnek tekinthető katolikus lakossága 243 ezer fő /1992-es népszámlálás/. A katolikus lakosságnak ma már mindössze egynegyede, 62 ezer fő beszél magyarul. Tánczos Vilmos /Kolozsvár/ szerint 83 olyan csángó település van, ahol magyarul beszélnek. A legjelentősebbek az északi csángók körében Kelgyest /Magyarul beszél 3100 fő/, a déli csángók körében a teljesen magyar községek: Pusztina /2050 fő/, Lészped /1900/, Külsőrekecsin /1900/, Újfalu /1700/, Somoska /1650/, Rácsila /1400/, Magyarfalu /1300/, a település 90%-a magyarul beszél: Lujzilakagor /4700/, Gyoszény /2000/, Frumósza /1900/, 85 % a magyarok aránya Bogdánfalván /2400/. Duma András, a Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke szerint a Szeret-Klézse Alapítvány támogatni fogja azokat a pedagógusokat, akik hajlandók lennének a csángó falvakban magyarul tanítani. Hasonló céllal hozta létre a lujzikalagori Adam Valerian, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatóját a Pro Moldva Alapítványt. /Rostás Szabolcs: A csángóknak nem futja a politikára. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./2000. március 29.
Vodnár János, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora 1995-ben nyújtott be pályázatot az Erdélyi Tankönyvtanácshoz háromkötetes kémiatankönyv megjelentetésére. A professzor a kémiai tudományok doktora, Általános kémiai technológia című tankönyvében összefoglalta a legjelentősebb vegyipari, kohászati, építőanyag-ipari és energetikai megvalósításokat. A pályamunkát elfogadták, ennek ellenére a tankönyvnek csupán az első kötete jelent meg. Székely Győző szerkesztő ígérgette a megjelenést, de az még várat magára. Székely Győző elmondta, hogy a professzor könyvében szaknyelvi pontatlanságok vannak, egyes kifejezéseknél megengedhetetlen román tükörfordítást használt. Vodnár professzor szándékos időhúzást lát a késlekedésben, a tankönyvtanács részéről viszont ezt cáfolták. /Rostás Szabolcs Kámforrá vált kémiatankönyv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./2000. május 16.
Május 4-i nyilatkozatunkban világosan kimondtuk: nem veszünk részt tartalom nélküli, fesztív aláírási ünnepségen - nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke . Az erdélyi magyar főpapok nem állapodtak meg világosan abban, hogy részt vesznek-e az egyházfők a május 16-i nyilatkozattételen. Tőkés László szerint ragaszkodni kell a már meglevő sürgősségi kormányrendeletek életbeléptetéséhez. Tőkés László kijelentette, hogy nem utazik Snagovba. Csiha Kálmán református püspök viszont kijelentette: természetesen elutazik Snagovba. /Rostás Szabolcs. Halk igen a stratégiára? = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./2000. szeptember 26.
Andrei Marga oktatási miniszter előző nyilatkozatával szemben azt állította, hogy a csángó szülők kérvényeit a Bákó megyei tanfelügyelőségen kell kivizsgálni. Kötő József államtitkár meglepődve vette tudomásul ezt az újabb álláspontot, hiszen a tanfelügyelőségnek immár nem maradt kivizsgálni mint inkább végrehajtanivalója. A miniszteri pálfordulásban szerepet játszik, hogy Bákó megye prefektusa levélben figyelmeztette Mugur Isarescu miniszterelnököt, hogy a magyar oktatás bevezetése etnikai konfliktusokat okozna a régióban. /Rostás Szabolcs: Váratlan fordulat csángóügyben. Marga visszakozik? = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./2001. január 17.
Jan. 16-án két, a 83/1999-es sürgősségi kormányrendeletben szereplő egyházi ingatlan ügyében döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy visszaszolgáltatásuk megfelel a hatályos román törvényeknek. A gyulafehérvári Batthyaneum visszaadása ellen a PDSR Fehér megyei szervezete, míg a temesvári Piarista Gimnázium esetében a helyi műszaki egyetem emelt alkotmányossági kifogást. Románia alkotmánybírósága mindkét épületről megállapította: a kormány jogszerűen szolgáltatta vissza tulajdonosaiknak. Batthyány Ignác egykori erdélyi római katolikus püspök 1798-ban adományozta könyvtárát ″egyházának és Erdélynek″. Kozsokár Gábor alkotmánybíró a Krónikának elmondta, a pereskedések ezután a területi bíróságon folytatódnak. ″Itt azonban nyilvánvalóan nagyobb esélye lesz az egyháznak arra, hogy a bíróság helyi szinten is visszautasítsa a felperesek kérését″. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek örömmel fogadta a taláros testület döntését: ″Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan félremagyarázták Batthyány püspök végrendeletét, azt sugallva, hogy a történelmi és művészi értékű könyvtár román tulajdon lenne. Mi csak a jussunkat akarjuk, és bízunk benne, hogy isteni gondviseléssel visszakapjuk vagyonunkat″. -Azért is sürgető a temesvári Piarista Gimnázium birtokbavétele, mert az épület állapota egyre romlik. A tényleges birtokbavételt a Politechnika Műszaki Egyetem akadályozta meg, mely évtizedekkel ezelőtt költözött be. Az oktatási intézmény hasznot is húzott az épületegyüttesből, hiszen annak egyes részeit bérbe adta. - Ugyancsak alkotmánybírósági döntésre vár a 83-as sürgősségi kormányrendeletben szereplő zilahi Kálvineum Művelődési Ház visszaszolgáltatása is, amelynek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába való visszahelyezését a zilahi polgármesteri hivatal tagadta meg. A zilahi bíróság tavaly decemberben annak ellenére utasította vissza az egyház keresetét, hogy a reformátusok a taláros testület 132/2000-es számú, az ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendelet alkotmányosságát kimondó döntésére hivatkoztak. /Gazda Árpád/Rostás Szabolcs: Batthyaneum: közelebb a restitúcióhoz. Az Alkotmánybíróság jogszerűnek ítélte két erdélyi egyházi ingatlan visszaadását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./2001. április 9.
Ápr. 7-én tartották az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének közgyűlését. Elmaradt a tervezett tisztújítás, miután a közgyűlésről kivonult a dévai városi szervezet 34 képviselője. A dévaiak ugyanis javasolták a tisztújítás elnapolását, arra hivatkozva, hogy Borbély Márton jelenlegi megyei elnök kétéves mandátuma csupán máj. 28-án jár le. A 112 tagú testület azonban elvetette az indítványt, így a dévaiak 34 képviselője - élen Szőts Lajos elnökjelölttel, Borbély Márton megyei és Eöry László tiszteletbeli elnökkel - kivonult a munkálatokról. - Az RMDSZ megyei szervezetének legnagyobb szavazóbázisa Déva, amelyet mindenképp megilletne a megyei elnöki tisztség, hiszen a tavalyi választások során egyharmadát adta az RMDSZ-re leadott voksoknak - indokolta a dévaiak lépését a Borbély Márton. /Rostás Szabolcs: Kivonultak a dévai képviselők. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./2001. május 12.
A Romániai Püspökkari Konferencia tavaszi ülésszakára gyűltek össze a mindkét - római és görög - rítust képviselő katolikus püspökök máj. 7-9. között, a jászvásári egyházmegyéhez tartozó traiani Verbita Misszionárius Lelkigyakorlatos Házban. Megválasztották a konferencia új elnökét, Ioan Robu bukaresti metropolita személyében. További megválasztott tisztségviselők: Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári görög katolikus érsek, a konferencia alelnöke, valamint Alexandru Mesian lugosi görög katolikus püspök és Martin Roos temesvári római katolikus püspök, az Állandó Bizottság tagjai. /Páll Antal, általános titkár: Római és görög katolikus püspökkari konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12 Egyik erdélyi magyar egyházfőt sem választották be a Romániai Püspökkari Konferencia állandó bizottságába. A latin és görög katolikus rítusú egyházak képviselőit magában foglaló konferencia fennállását régóta bírálják. Potyó Ferenc, a gyulafehérvári római katolikus érsekség helynöke a Krónikának elmondta, a testületben a szavazatok 7-4 arányban oszlanak meg a román egyházak képviselői javára, így a magyar egyházfőknek semmi esélyük sincs bekerülni az állandó bizottságba. A konferencia azonban nem biztosít semmiféle joghatóságot, jelentősége csupán a nemzetközi fórumokon való megnyilvánulásokon mutatkozik meg - állapította meg Potyó Ferenc. /Rostás Szabolcs: "Kényszerházasság" a testületben. Tisztség nélkül a magyar egyházfők a Romániai Püspökkari Konferenciában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./2001. július 4.
Több mint 7500 diák érettségizett júl. 3-án Romániában anyanyelvén. Az érettségi vizsga keretében júl. 3-án a nemzeti kisebbségekhez tartozó végzősök anyanyelvük tantárgyából az irodalom- és nyelvtanvizsgát tették le. A legtöbben - 6988 tanuló - magyar nyelven vizsgáztak, ezen kívül 609 diák német, 37 ukrán, 36 török, 32 szlovák, 30 szerb és 13 horvát nyelven érettségizett. A szaktárca kimutatása szerint - a számos erdélyi településen felállított magyar érettségi központon kívül - német nyelv és irodalomból Aradon, Brassóban, Resicabányán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, illetve Szatmár, Szeben és Temes megyében érettségizhettek gimnazisták. A horvát nemzetiségű tanulóknak Krassó-Szörény megyében, a szerbeknek Temesváron, a szlovákoknak Arad és Bihar megyében, a törököknek Konstancán, az ukránoknak pedig Máramaros megyében állt rendelkezésükre érettségi központ. Magyar nyelv és irodalomból a diákoknak Ady Endre A magyar ugaron című verse alapján kellett elemezniük a költő , szimbolizmusát. Radnóti Miklós Hetedik eclogájának megadott részlete alapján naplójegyzetet kellett írniuk a végzősöknek, Mikes Kelemen Törökországi levelek című művének részlete alapján pedig az írás hangvételét kellett meghatározniuk az érettségizőknek, akiktől az óda, elégia, epigramma és az elbeszélő költemény definícióját is kérték. /Rostás Szabolcs: Anyanyelven érettségiztek. Közel hétezer magyar diák vizsgázott. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./2001. augusztus 14.
Súlyos szerencsétlenség történt aug. 7-én zsilvajdejvulkáni bányában: tizennégy bányász vesztette életét. A családok megsegítését a kormány és az ipari tárca egyaránt felvállalta: külön-külön 80 millió lejes állami támogatásban részesültek, az elhunytak feleségeit a petrozsényi társaság alkalmazta, míg az árván maradt 21 bányászgyerek állami ösztöndíjat kapott. A munkabaleset körülményeinek kivizsgálása érdekében Adrian Nastase miniszterelnök kormánybizottságot küldött a Zsil völgyébe. Nyilvánosságra hozták a jelentést, ebből a robbanás lehetséges okaira következtetni lehet. Amennyiben a fejtésben dolgozók maradéktalanul betartják a munkavédelmi előírásokat, a tragédia nem történik meg. Más szakértők, illetve a Zsil völgyében dolgozó bányászok többsége ellenben úgy véli, a szerencsétlenség miatt nem annyira a vájárokat, sokkal inkább a hazai bányászati ágazatot terheli a felelősség. A zsilvajdejvulkáni vállalatnál nem ez az első bányaszerencsétlenség. Legutóbb három évvel ezelőtt, 1998. július 15-én következett be munkabaleset a vulkáni táróban, amikor a leszakadt mennyezet egy bányászt temetett maga alá; egy évvel korábban nyolc, 1994-ben pedig három vájár lelte halálát a fejtésben. A legtöbb halálos áldozatot követelő Zsil völgyi tragédia 1986-ban történt, amikor 27 bányász pusztult el a múlt hetinél is súlyosabb robbanás során. /Rostás Szabolcs: Hunyad megye. Bányaszerencsétlenség a Zsil völgyében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./